496 Nyelvtörténeti adatok N Y E L V T Ö R T É N E T I A D A T O K Kóser vagy tréfli? Jiddis szócikkek az Etimológiai Szótárban 4.19. Sólet [1870] rántás nélkül, sütőben készített babfőzelék. Jiddis jövevényszó, vö. jiddis scholet a, schylet, tscholent zsidó ételfajta elsősorban babból és húsból. A jiddis szó eredete ismeretlen b (ESz. 743). a) A keleti jidd. schōlet, schālet első magánhangzója hosszú. b) A szó eredetéről egybehangzó véleményt fogalmaz meg a bőséges szakirodalom: a melegen főtt jelentésű fr. chaud (lit)-ből (< ófr. *chalent < lat. calēns, calēnt- melegen lévő ) származik, első előfordulása a 13. századból való. Ugyanis amikor az ételt kiveszik a kemencéből, dunnával letakarják, hogy meleg maradjon. Ha a szombaton felolvasott bibliai részlet a mannahullás csodájának története, a mannáról búzasólettal emlékeznek meg. Minél inkább közeledünk Franciaország felé, annál hívebben tükrözi a jiddis szó az újlatin formát. Kiegészítés: sólet tsholnt, tscholnt טשא לנט shalet, שא לעט I. A sok előkészületet igénylő hagyományos szombati étel a jiddisben שא לעט [shalet], használatos; [tsholntes, tsholntn] formában טשא לנטעס,טשא לנטן (többes) [tsholnt], טשא לנט Beranek nyugati jiddis nyelvatlaszában a schōlĕnt, tscholĕnt, tschūlĕnt, tschulĕnt formákat közli. Angolul cholent ['tʃᴧlənt], thshuhlnt [tʃᴧlnt], németül Tscholnt, Tscholent alakban ismerik. Idetartozik a ném. nyelvj. (osztrák bajor) Tschol t árpagyönggyel sütött kövér hús is. Az említett etimológiát alátámasztják más nyelvek lexémái is, amelyek a készítés módjának két jellemzőjét a szombat előtti elrejtést, illetve a meleget tartalmazzák; vö. héberarámi ח מּ ין [khammīn] szombati étel < arámi ח מּ ים [Aammim] forró. Az étel elnevezéséről számos népetimológia forog közszájon: az egyikük azt tartja, azért hívják így, mert a zsinagógában az ima befejeztével שולענד [shulend] fogyasztják. II. Heine szatirikusan egész ódát zeng a sóletről: Sólet a valódi kóser / isteni ambrózia, Paradicsom kéj-kalácsa; / ily étekkel összevetve / hitvány ördög-szara csak / ambróziája az álnok / pogány görög isteneknek, / ez álorcás ördögöknek (Sabbath hercegnő. Molnár Imre fordítása). A fordító bohókás kedve Edward király 13. századi asztalára is odacsempészi a zsidó konyha ízeit, a sóletot meg a zsemlegombócot: Sürgő csoport, száz szolga hord, / Hogy nézni is tereh Schleppen erein die Schikses fein, / Kügel ün Scholet sogar [tkp. Finom cselédlányok cipelnek be / még kuglit és sóletot is ]. Lásd Magyar Nyelv 111. 2015: 374 382. DOI: 10.18349/MagyarNyelv.2015.4.496
Nyelvtörténeti adatok 497 S egy jiddis dalrészlet: Kh volt gemakht a tsholnt, er zol in oyvn nit arayn Olyan sóletot csinálnék, nem férn a kemencébe (Ha hatalmas Isten lehetnék ). III. Magyarul a szó leggyakoribb formája a sólet, de létezik csólent, csulent változatban is. Egy régi kifejezés: Der hat e Fűsz in Sólet része van a bűnben [tkp. benne a lába a sóletban ]. Származékai: sóletos, sóletes. A vizsgált szótárakból a szó stilisztikai minősítése hiányzik. Irodalom: AY. 98 99; BÍRÓ 2004: 9; BLAU LÁNG 1941: 59; DJBA. 468; DWJH. 2 177; ÉKsz. 2 1190; ÉrtSz. 5: 1236; EWUng. 2: 1343 1344; GOLD 1977; GOLDIN 1994: 271; HERBST-KRAUSZ 1988: 41; IGNOTUS 1924; EРC. 301; JiddWB. 2 186; JL. 3: 271, 4(2): 141; JWB. 173; KROGH 2001: 16; KUN 1902: 99; LANDMANN 1992 4 : 241; MEYD. 201 202; NÁDASDY 2000: 55; RAJ 1999: 120 122; ROSTEN 2006 2 : 616; TESz. 3: 569; VADÁSZ 1906: 164 166, 1910: 369 370; VULETIĆ 2006: 75; WEINREICH 2008 (2): 400 402, 433, A685; WEX 2006: 166; WEXLER 2006e: 98 105; WBÖ. 5: 780; WJS. 138 139; YEHD. 2 484; ZsHL. 214; ZsL. 795. 4.20. Srác [1888] Jiddis eredetű német jövevényszó, mely valószínűleg német közvetítéssel is nyelvünkbe kerülhetett a, vö. jiddis schraz, sch raz gyerek ; vö. még: német (argó) schratz, schraatze, bécsi (argó) schraz: ugyanaz. A jiddis szó a héber š e rā īm (többes szám) féreg; gyerek alakra vezethető vissza. A bizalmas nyelvhasználat szava (ESz. 749). a) Lásd a 4.3. a) pontot. Kiegészítés: fiúgyermek ) shratz, schraz (= שרץ I. A héb. שׁ ר ץ [šere ] mászó, nyüzsgő élőlény, kétéltű (~ arámi שׁרץ [šr ] csúszik, mászik > שׁ ר צ א [šir ā] hüllő ). A kel. jidd. שרץ [šrats], (többes) שרצים [šrotsim], nyug. jidd. scherez féreg, schruze rossz kuncsaft nő, aki mindent végigmustrál, végül semmit se vásárol. A délném. és osztrák Schratz (többes Schraze[n]) gyerek, tolvajgyerek és a rotw. Schratzerl gyermek a jiddis szó átvétele; ném. tolv. Schrazgen pflanzen teherbe ejt vkit [tkp. srácokat elültet ]. További vizsgálatot igényel a szó kapcsolata a bajorországi ném. Schraz, Schrazel 1. törpe, kobold, 2. csibész (< kfn. schraz, schrat(e) kobold ) szóval. II. Balassa a magyar szót tévesen szlovák jövevénynek hiszi. A MSz. szerint a srác jelentése 1. gyerek, kölyök, 2. férfi, fiú, azonban a gyerek nem felnőtt személy meghatározás megtévesztő, mert lányokra nem használjuk. Magyarra fordítva is előfordul egy 1848-ban megjelent elbeszélésben:»hagyjatok békét, férgek, vagy mindjárt krieht vágtok!«de ő akkor a dévaj suhancoknak csaphatta a nyomát (Szegfy M.: Az elátkozott bachúr). Itt a szerző humorosan azt szándékozik kifejezni, hogy Hagyjatok békét, férgek, mert különben agyoncsaplak benneteket és akkor egymást gyászolhatjátok! ; ugyanis a jidd. רײַסן קריעה [reysn krie] jelentése behasítja ruháját a gyász jeléül. III. A szó a szlovákba is bekerült šrac, šrác, šroc (nyelvj.) (< jidd. שרא צ [shrots]) és šracka kicsinyítő képzős alakban. Az orosz шрац 1. gyermek, 2. gyermekcsapat. Irodalom: BALASSA 1924b: 14; BÁRCZI 1931: 292; BD. 263; БCPЖ. 702; CEDH. 683.2 3; Diáks. 125; DJBA. 1140 1141, 1181; DT. 1633; ÉKsz. 2 1197; ÉrtSz. 5: 1271; EWUng. 2: 1355; FAZAKAS 1991:
498 Nyelvtörténeti adatok 154; GWB. 82; HCL. 850; ISzSz. 944; JWB. 153; KŐBÁNYAI 1999; MASz. 397; MHWB. 37 186; MSz. 274; MTolvSz. 45; MTSz. 98; OMSz. 514; PJSz. 41; PWB. 5: 1435; SSS. 157; SWB. 5: 1133 1134; TESz. 3: 593; TSz. 60; WEINREICH 2008 (2): 608; WBJL. 184; WR. 2 299; ZsBp. (2): 648. 4.21. Stikában [1924] titokban (az illetékesek előtt). Megszilárdult ragos alakulat: alapszava az argó sticke csend, hallgatás [1882], stiké csend, titok [1924], stiki titok, titokban végzett cselekvés [1930], stika ugyanaz [1943]. Az alapszó jiddis eredetű, vö. jiddis schtike, schtiko hallgatás, csend. A stikában a bizalmas társalgási nyelv szava (ESz. 752). Kiegészítés: hallgatás ) shtike, stieke nyugalom, (= שטקה I. A kel. jidd. ת קה שׁ [shtike] 1. nyugalom, 2. hallgatás, nyug. jidd. schtike ua. (< bibliai héb. שׁ ת ק [šāthaq] megnyugszik ). Argószótárainkban rögzített jelentései: Stieke 1. csend, 2. hallgatás Sticke! Csöndet!, stike csendben, stikében 1. csendben, 2. titokban. II. A jassz-szótárban a stike jelentése csendben, ám ez a változata ma már nem él. A stikában napjainkban is gyakran hallható: A kormány fű alatt, mondhatom talán így, stikában bevitte ezt a módosítást, és ez a módosítás, ez a pont az egész törvény szellemét teszi tönkre (Sági J. ON. 2005. november 9.). A szó korábban (argó), mostanában (biz) minősítést kapott. III. Az orosz tolvajnyelv ugyancsak ismeri a штике hallgatás szót, s a hollandban is gyakori, különféle származékaival együtt: stiekem I. (mn) 1. alattomos, 2. titkos, rejtett II. (hsz) 1. titokban, 2. alattomosan, stiekempjes stikában, stiekemerd alattomos fickó, ném. stiekem, stiekum titokban. Irodalom: БCPЖ. 703; CEDH. 685.2, 686.3; EWUng. 2: 1359; FAZAKAS 1991: 155; GWB. 83; HMKsz. 888; JL. 4/2: 1267; LANDMANN 1992 4 : 228; MASz. 275; MSz. 275; MTolvSz. 45; PIIRAINEN 1999: 31; PJSz. 41; ROSTEN 2006 2 : 553; RWB. 8: 678 679; TSz. 63; WBJL. 209; WR. 2 300. 4.22. Szajré [1888] lopott holmi, holmi. Jiddis jövevényszó, valószínűleg német közvetítéssel is a, vö. jiddis s#chojro áru, bevásárlás, β#chôre, β#choire áru, lopott holmi ; vö. még: német argó schore, schorje [ch = χ] b ugyanaz. A jiddis szó héber eredetű. A magyar szó a szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldásával alakult. Argó szó (ESz. 765). a) Lásd a 4.3. a) pontot. b) Fölösleges a zárójeles magyarázat, hiszen a hangjelölésről szóló részben a χ szerepel. Kiegészítés: áru skhoyre (סכױרע (= סחורה I. A kel. jidd. סחורה,סכױרע [skhoyre], nyug. jidd. sechore [z-, s-], schore áru (> ném. Sore) a középkori héb. ס ח ר [sāaar] kereskedik igéből jött létre (> סוחר [soykher] kereskedő ). A jiddis szó korántsem pejoratív értelmű: גוטע סחורה לױבט זיך א לײן [gute skhoyre loybt zikh aleyn] Jó bornak nem kell cégér [tkp. Jó portéka önmagát dicséri ], Ka argere szchojre vi: laj Rosszabb portéka a semminél nincsen, דערלא נגען די סחורה [derlangen di skhoyre] kínálja az árut. S egy mondás: תּרוה איז די בעסטע סכױרע [toyre iz di beste skhoyre] a Tóra [tudás] a legjobb áru. Madáchnál akad példa mind az árus, mind az áru főnévre:
Nyelvtörténeti adatok 499 Hah, rossz árús, és még roszabb vevők. / Vonj kardot, és verd szét e ronda vásárt! A mieser soykher un nokh miesere koynim. / Nem aroys eyn shverd un tseyog dem paskudnem yarid! (VII. szín), Mi sok szép kelme, mennyi drága ékszer! Sara prekhtike skhoyre un vi tayere perl! (XI. szín). II. A magyarba a szó a tolvajnyelvből került be: sacherol lop, schaure, szajré tárgyak bármily minőségben, japán szajré olyan lopott holmi, amelyet a tulajdonosa könnyen felismerhet (vö. japán áru lopott holmi ). Előfordult a jiddiséhez közeli hangalakban is: szojre lopott tárgy. A szajré jelentése napjainkban 1. áru, portéka, 2. zsákmány, lopott holmi, 3. csempészáru, 4. cucc. Vö. ném. nyelvj. (Pfälzisch) schoren lop, tolv. Schure áru. Származékai: szajrés 1. gazdag, 2. tolvaj, szajrézás lopás, szajréz(ik) lop, elszajréz(ik) ellop. A Haller tér egykor a Szajrés tér gúnynevet viselte, mert a csempészáru gyakran az ottani piacon cserélt gazdát. A börtönszlengben a simlisszajré a börtönbe becsempészett dolog. III. Egyéb nyelvi megfelelői: ném. schoren lop, nyelvj. (rajnai) Skore áru, rotw. (Münster) schore lopott holmi, holl. schore, schooren áru, schooijer csavargó, sv. skojare 1. gazember, 2. csavargó, 3. csaló, cseh chourem holmik, ruha, le. szorie lopott holmi, szajré. Irodalom: BATÓ 1902: 163; BÍRÓ 2004: 9; CEDH. 1987: 437.3, 440.3; Diáks. 127; DWJH. 2 193; ÉKsz. 2 1213; EMBER 1988: 20; ÉrtSz. 6: 29; EWUng. 2: 1381; Fattyúny. 23; FAZAKAS 1991: 157; HCL. 583; HMM. 103; EРC. 351; JL. 4/2: 1266; JWB. 164, 166; MASz. 126, 405; MBSz. 190, 197; MEYD. 271; MMA. 29; MSz. 279; MTolvSz. 43, 46; MTSz. 100; PJSz. 42; PWB. 5: 1415; RAJ 1999: 214 217; РEC. 579; RWB. 5: 1731, 8: 135; SWB. 5: 1198; TÁBORI SZÉKELY 1908: 120; TESz. 3: 648; Tolv. 62; TSz. 58, 64; WBJL. 171 173; WEINREICH 2008 (2): A678; WEXLER 2006b: 253 254; YPP. 89; ZsBp. (2): 648; ZsKözm. 12. 5. Befejezés. Közleményemben az ESz. jiddis szócikkeit vettem szemügyre. Az áttekintett szavak joggal kerültek bele a kötetbe, mégis, a magyarban lépten-nyomon hallható egyéb jiddis jövevényszavakat is szívesen látnánk a szótár esetleges következő kiadásában. Belőlük néhány ízelítőnek: dafke csak azért is, ill. sem (< jidd. דווקא [dafke] csak ), héder 1. alvás, pihenés, 2. hálóhely, lakás, 3. zárka (< jidd. חדר [kheyder] szoba ), herótja van vkinek 1. utál vkit v. vmit, 2. un vkit v. vmit (< jidd. חרטה [kharote] megbánás ), hóhem 1. csavargó, 2. alvilági ember, 3. vagány, belevaló (< jidd. חכם [khokhem] bölcs ember ), mószerol 1. befeketít vkit, 2. beárul, följelent vkit, 3. kötekedik vkivel, zaklat vkit (< jidd. מסרן [masern] elárul ), rüfke 1. ellenszenvesen szabados viselkedésű szemtelen lány, 2. könnyűvérű (utca)lány (< jidd. ריװקע [rivke] Rebeka ), siker ittas (< jidd. שיכּור [shiker] részeg ), tréfli I. (mn) 1. nem kóser, 2. gyanús, komolytalan dolog, II. (fn) tréfli étel (< jidd. טרײף [treyf] tiltott étel ).
500 Nyelvtörténeti adatok 6. Függelék 6. táblázat A szócikkek eredete a különböző szótárak szerint goj, gój, gaj ÉKsz. 1972 TESz. 1984 EWUng. 1994 ISzKSz. 2 2002 ÉKsz. 2 2003 ESz. 2006 jidd jidd héb jidd jidd < héb héb ISzSz. 2007 handlé jidd jidd jidd jidd < ném jidd jidd jidd < ném haver hirig jidd < héb jidd <héb jidd < héb; es ném argó is jidd < héb; es ném argó is jidd, es ném héb jidd < héb jidd, es ném jidd jidd < héb jidd < héb; es ném is jidd < héb; es ném is jampec jidd jidd jidd jidd jidd jidd jidd jatt jidd < héb jidd jidd < héb jidd (ném) jidd jiddis jidd < ném jidd < kfn jidd jidd < ném jidd < héb; es ném is klezmer jidd jidd < héb jidd kóceráj kóc(os) kóc 1. kóc, 2. jidd 1. kóc, 2. jidd 1. kóc, 2. jidd jidd kóser jidd < héb jidd < héb jidd héb jidd < héb jidd < héb héb macesz jidd < héb jidd < héb jidd < héb jidd jidd < héb jidd < héb héb mázli meló pajesz jidd < héb jidd < héb jidd < héb jidd < héb; es ném argó jidd < héb; es ném argó jidd < héb; ném közv is héb jidd jidd < héb jidd jidd < héb 1. jidd, 2. ném jidd jidd, es ném jidd jidd < héb 1. jidd, 2. ném jidd jidd; es ném héb jidd < héb jidd < héb héb sakter jidd jidd jidd < héb jidd < héb jidd jidd < héb héb samesz jidd < héb jidd < arámi jidd < héb jidd < héb jidd < héb jidd < héb héb smonca jidd sóher jidd jidd; es ném közv jidd; es ném argó is jidd; es ném jidd jidd jidd; es ném is jidd 1.jidd, 2. jidd jidd jidd jidd <? jidd sólet jidd <? jidd <? jidd <? ered ism jidd <? jidd <? jidd srác stikában szajré ném < jidd < héb jidd (< héb) jidd < héb jidd; eseteg ném argó is jidd < héb < arámi jidd; es ném argó is jidd; es ném is jidd jidd < héb ném < jidd; es ném is ném-jidd jidd jidd jidd stika < jidd jidd jidd jidd; es ném is jidd jidd < héb jidd; ném közv is jidd
Nyelvtörténeti adatok 501 7. táblázat Stilisztikai minősítés Nem szerepel szócikk-ként. Nincs mellette stilisztikai besorolás. ÉrtSz. 1962 ÉKsz.1972 MSz. 1998 MSzkt. 1998 ISzKSz. 2 2002 ÉKsz. 2 2003 ESz. 2006 goj pej biz biz elav handlé elav, biz kiv, biz rég rég kiv, biz haver argó argó biz biz hirig argó biz szleng biz argó vulg jampec biz biz rég rég kiv kiv jatt szleng biz biz jiddis klezmer kóceráj biz, gúny biz, gúny biz, iron biz biz, gúny biz kóser biz (2.) biz (2.) av (2.) szleng biz (2., 3.) biz (2.) biz macesz biz mázli biz vulg biz biz biz biz meló argó biz alv (2.) szleng biz biz biz pajesz vál, ritka tréf (2.) biz (1.), tréf (2.) tréf (2.) tréf (2.) sakter biz biz biz samesz biz, tréf (2.) tréf (2.) tréf tréf (2.) biz (1.), tréf (2.) biz, tréf smonca biz vulg ritka, av szleng biz vulg elav, biz sóher biz (1), rossz (2) vulg (1.), pej (2.) szleng biz biz (1.), pej sólet srác argó vulg biz biz biz stikában argó argó biz biz biz szajré argó argó gyak alv szleng biz Irodalmi források (2.) argó (1.), biz, tréf (2.) Bárdos Artur 1913. Schildkraut. Nyugat 17: 396 397. Biblia 1997. Istennek az Ószövetségben és Újszövetségben adott kijelentése. Magyarázó jegyzetekkel. Kálvin János Kiadó, Budapest. דער בּרית חדשה. איבּערזעצט פּון חײם אײנשפּרוּך 1941. דער לײבּוש אוּ ןחיה לעדערער, בּא לטימא ר [der bris hadoshe 1941. iberzetst fun heym eynshprukh. der leybush un khaye lederer fond, bruklin] The American Translation of the New Testament into the Yiddish Language. By HENRY EINSPRUCH. American Board of Missions to the Jews, Inc., Brooklyn, N. Y. Csathó Kálmán 1933. Divat! Nem divat! Singer és Wolfner, Budapest. Csokonai Vitéz Mihály 2003. Összes művei 1 2. Osiris klasszikusok. Osiris Kiadó, Budapest. Füst Milán 1969 3. Összes versei. Magvető Kiadó, Budapest. biz argó
502 Nyelvtörténeti adatok גא לדין, ם. ד. 1994. די ייִדישע פא לקס לידער. אנטא לא גיע. שירי עם ישראל. תשנ ג, קא מפא זיטא ר, פעטערבורג. [goldin, m. d. 1994: di yidishe folkslider. antologie. shiri em ishrael. kompozitor, peterburg] Határ Győző 1990. A léleknek rengése. Válogatott versek 1932 1988. Orpheusz Könyvek, Budapest. Heine, Heinrich 1973. Versei. Ford. Áprily Lajos és mások. Magyar Helikon, Budapest. Ignotus 1925. Jókai. Nyugat 25: 141 145. Jókai Mór 2001. Összes művei. CD-ROM. Unikornis Kiadó Arcanum Adatbázis Kft., Budapest. Kányádi Sándor szerk. 1989. Erdélyi jiddis népköltészet. Ford. Kányádi Sándor. Európa Könyvkiadó, Budapest. Kardos G. György 1978. Avraham Bogatir hét napja Hová tűntek a katonák? A történet vége. Magvető Könyvkiadó, Budapest. Károli Gáspár 1980. Szent Biblia azaz Istennek Ó és Új testamentomában foglaltatott egész Szent Írás. Magyar Biblia-Tanács, Budapest. Kassák Lajos 1932. Munkanélküliek. Nyugat 23: 529 533. Kassák Lajos 1983. Egy ember élete 1 2. Magvető Kiadó, Budapest. Kornis Mihály 1986. Halleluja. Magvető Kiadó, Budapest. Kőbányai János szerk. 1999. Minden hiábavalóság Novellaantológia száz év zsidó prózájából (1848 1948). Múlt és Jövő, Budapest. Krúdy Gyula 2005. Munkái. CD-ROM. Arcanum Adatbázis Kft., Budapest. Madatsh Imre 2011. Di tragedye funem mentshn. Fun ungerish ibergezetst: Yosef Holder. Latin betűs átirat: Yosef Bihari. http://www.mek.oszk.hu/00900/00932/html (2011. 12. 17.) Molnár Ákos 1923. A csokoládé-angyal. Nyugat 16: 587 590. Molnár Ákos 1923. Gyereknek lenni. Nyugat 4: 233 241, 308 317. Nagypál István 1939. A pertu. Nyugat 32: 36 39. Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján 1997. Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest. ON. = Országgyűlési Napló 1990 2006. CD-ROM. Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, 2006. Patai József 1912. Héber költők 1 2. IMIT, Budapest. Potok, Chaim 1967. The Chosen. Simon and Shuster, New York. שא לעםאלײכעם 1959. אױסגעװײלטע װערק. מעלוכע פארלאג פון קינסטלערישער ליטעראטור, מאסקװע. [sholem-aleykhem 1959. oysgevelte verk. melukhe-farlag fun kinstlerisher literatur, moskve] זינגער, יצחק בּא שעװיס 1979. די נא בּעל רעדע. פאראר שטראוס זשירוני. ויא רק. [zinger itskhok bashevis 1979. di nobel rede. farar shtraus zhiru, niu york] Solohov, Mihail Alekszandrovics 1965. Csendes Don. Ford. Makai Imre. Helikon klasszikusok. Magyar Helikon, Budapest. Szerb Antal 1938. Könyvek és ifjúság elégiája. Nyugat 41: 273 281. SzIT. = Biblia. Ószövetségi és újszövetségi Szentírás. Szent István Társulat, Budapest, 2006. Vidor Miklós 1954. Szökőár. Szépirodalmi Kiadó, Budapest. Акунин, Борис [valódi nevén Григорий Шалвович Чхартишвили] 2005. Любовник Cмерти. Издательство Захаров, Москва. Чхартишвили, Григорий Шалвович lásd Акунин, Борис [írói név] Шолохов, Михаил Александрович 1975. Собрание сочинений в 8 томах 1 3. Тихий Дон. Правда, Москва. Hivatkozott irodalom AALTO, PENTTI 1949. Ein jüdisch-deutsches Wort im Finnischen? Neuphilologische Mitteilungen 50: 103 106. AHWB. = SODEN, WOLFRAM VON 1965 1982. Akkadisches Handwörterbuch 1 3. Unter Benutzung des lexikalischen Nachlasses von Bruno Meissner. Otto Harrassowitz, Wiesbaden. ALTHAUS, HANS PETER 1972. Yiddish. = SEBEOK 1972: 1345 1382. ANTALNÉ TANKÓ MÁRIA lásd TANKÓ MÁRIA
Nyelvtörténeti adatok 503 ÄWB. = HANNIG, RAINER 2003. Ägyptisches Wörterbuch 1. Altes Reich und Erste Zwischenzeit. Hannig-Lexica 4. Verlag Philipp von Zabern, Mainz am Rhein. AY. = BLUESTEIN, GENE 1989. Anglish Yinglish. Yiddish in American Life and Literature. The University of Georgia Press, Athens London. BACHER VILMOS 1889. Az izraelita és zsidó név történetéhez. Magyar-Zsidó Szemle 9: 517 525. BAKOS JÓZSEF 1978. Jattból is megárt a sok. = KOVALOVSZKY 1978: 320 321. BAKOS JÓZSEF 1982. A magyar szókészlet román elemeinek története. Akadémiai Kiadó, Budapest. BALASSA JÓZSEF 1924a. A magyar tolvajnyelv legrégibb emléke. Magyar Nyelvőr 54: 5 8. BALASSA JÓZSEF 1924b. A magyar tolvajnyelvről. = MTolvSz. 3 14. BALASSA JÓZSEF 1933. Van-e pesti nyelvjárás? Nyugat 20: 379 380. BARANYI BÉLA et al. 2000. Hajdúsámson. Száz Magyar Falu Könyvesháza, Budapest. BÁRCZI GÉZA 1931 1932. A pesti nyelv 1 2. Magyar Nyelv 27: 228 242, 284 295; 28: 85 96. BÁRCZI GÉZA 1956. Legrégibb tolvajnyelvi szójegyzékünk. Magyar Nyelv 52: 228 230. BARTA MÓR 1912. A német tolvajnyelv héber-jargon elemei. Magyar-Zsidó Szemle 29: 228 240. BATÓ J. LIPÓT 1902. Zsidó közmondások. Magyar-Zsidó Szemle 19: 161 166. BBW. = WIESE, JOACHIM, Brandenburg-Berlinisches Wörterbuch 1 4. Akademie Verlag, Berlin, 1976 2001. BD. = ZEHETNER, LUDWIG, Bairisches Deutsch. Lexikon der deutschen Sprache in Altbayern. Hugendubel, München, 1997. BDE. = The Barnhart Dictionary of Etymology. Ed. BARNHART, ROBERT K. The H. W. Wilson Company, New York, 1988. BÉLDY MIHÁLY 1897. A tolvajnyelv. Magyar Nyelvőr 26: 212 214. BEST, OTTO FERDINAND 1973. Mameloschen. Jiddisch Eine Sprache und ihre Literatur. Insel Verlag, Frankfurt am Main. BIHARI JÓZSEF 1966. Jampec. Magyar Nyelv 62: 88 90. BIHARI JÓZSEF 1978. Zsidó család- és helynevek. Évkönyv 1977 1978. Magyar Izraeliták Országos Képviselete, Budapest. 56 72. BIHARI JÓZSEF 1983. Hebraizmusok és jiddis szókincs a mai orosz nyelv különböző rétegeiben. Studia Russica 6: 173 190. BIHARI JÓZSEF 1987. Zűrzavar a jiddis ivrit héber szavak jelentései körül. Magyar Nyelv 74: 213 215. BÍRÓ TAMÁS 2004. Yiddish Influence in Hungarian, Esperanto and Modern Hebrew. = DICKY GILBERS et alia eds., On the Boundaries of Phonology and Phonetics. A Festschrift presented to TJEERD DE GRAAF. University of Groningen. 123 145. BLAU HENRIK LÁNG KÁROLY 1941. פה אל פה (Szájról-szájra.) Drach Márton könyvnyomdája, Pápa. BORGÓ ANDRÁS 2003. Volksmusikinstrumente der jüdischen Landbevölkerung in Ostmitteleuropa. Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae 44: 181 196. BRAUN, JOACHIM 1988. Mosche Beregovski: Zum Schicksal eines sowjetischen Ethnomusikologen. Jahrbuch für Volksliedforschung 33: 70 80. BUNIS, DAVID MONSON 1981. A Comparative Linguistic Analysis of Judezmo and Yiddish. International Journal of the Sociology of Language 30: 49 70. CEDH. = KLEIN, ERNEST, A Comprehensive Etymological Dictionary of the Hebrew Language for Readers of English. The University of Haifa, Haifa, 1987. COHEN, BOB 1990. Klezmer. A kelet-európai zsidóság hangszeres zenéje. Ford. Lázár Ildikó. Múlt és Jövő 1 (3): 96 102. ČRFS. = MOKIENKO, VALERIJ WURM, ALFRÉD, Česko ruský frazeologický slovník. Univerzita Plackého v Olomouci, Olomouc, 2002. CZÖNDÖR KLÁRA 2008. La escritura de la lengua judeo-español. Verbum Analecta Neolatina 10 (1): 79 97. CSÁKY MÓRIC 1998. Pluralitás. Az osztrák történelem egy lehetséges nyelvi megközelítése. AETAS 2 3: 250 260. CSEFKÓ GYULA 1898. A tolvajnyelvből. Magyar Nyelvőr 26: 132.
504 Nyelvtörténeti adatok CSEFKÓ GYULA 1899. Diáknyelv. Magyar Nyelvőr 27: 477. CSERESNYÉSI LÁSZLÓ 2004a. Gondolatok az etnonimákról és a nyelvi neurózisról. Alkalmazott Nyelvtudomány 4: 65 86. CSERESNYÉSI LÁSZLÓ 2004b. Nyelvek és stratégiák, avagy a nyelv antropológiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest. DÁN RÓBERT 2010. Fejezetek a nyomtatott héber könyv történetéből Magyarországon. Jordan Euro- Atlanti Kiadó, Budapest. DAS. = WENTWORTH, HAROLD FLEXNER, STUART BERG, Dictionary of American Slang. Thomas Y. Crowell, New York, 1975. DELG. 2 = CHANTRAINE, PIERRE, Dictionnaire étymologique de la langue greque. Nouvelle édition. Histoire de mots. Librairie Klincksieck, série linguistique 20. Librairie Klincksieck, Paris, 2009 2. Diáks. = KARDOS TAMÁS SZŰTS TAMÁS, Diáksóder. Hogyan beszél a mai ifjúság? Ciceró, Budapest, 1995. DJBA. = SOKOLOFF, MICHAEL, A Dictionary of Jewish Babylonian Aramaic of the Talmudic and Geonic Periods. Bar Ilan University Press The John Hopkins University Press, Ramat-Gan Baltimore London, 2003. DÖMÖTÖR TEKLA főszerk. 1990. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Magyar Néprajz 7. Folklór 3. Akadémiai Kiadó, Budapest. DSUE. 8 = PARTRIDGE, ERIC, A Dictionary of Slang and Unconventional English. Colloquialisms and Catch Phrases, Fossilised Jokes and Puns, General Nicknames, Vulgarisms and such Americanisms as have been naturalised. Routledge & Kegan Paul & Henley, London Melbourne, 1984 8. DSY. = HOFFMAN, PAUL FREEDMAN, MATT, Dictionary Shmictionary. A Yiddish and Yinglish Dictionary. Quill, New York, 1983. DT. = JASTROW, MARCUS, A Dictionary of the Targumim, the Talmud Babli and Yerushalmi, and the Midrashic Literature. Luzac & Co. G. P. Putnam s Sons, London, W. C. New York, 1903. DUL. 2 = DEL OLMO LETE, GREGORIO SANMARTÍN, JOAQUÍN, A Dictionary of the Ugaritic Language in the Alphabetic Tradition 1 2. Handbook of Oriental Studies 67. Brill, Leiden Boston, 2004 2. DWB. = WAHRIG, GERHARD, Deutsches Wörterbuch. Német értelmező kéziszótár. Kultura International, Budapest, 1990. DWJH. 2 = ALTHAUS, HANS PETER, Deutsche Wörter jiddischer Herkunft. Ein Lexikon. Verlag C. H. Beck, München, 2009 2. EDG. = BEEKES, ROBERT, Etymological Dictionary of Greek 1 2. Leiden Indo-European Etymological Dictionary Series 10. Brill, Leiden Boston, 2010. ÉKsz. = Magyar értelmező kéziszótár. Szerk. JUHÁSZ JÓZSEF et al. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. ÉKsz. 2 = Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. PUSZTAI FERENC. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003 2. EMBER MÁRIA 1988. Jár-kel, mint zsidóban a fájdalom. Herman Lipót rajzai, Ember Mária szövege. Origo-press, Budapest. ÉrtSz. = A magyar nyelv értelmező szótára 1 7. Főszerk. BÁRCZI GÉZA ORSZÁGH LÁSZLÓ. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 1962. ESJČS. = MACHEK, VÁCLAV, Etimologický slovník jazyka českého a slovenského. Nakladatelství Československé Akademie Věd, Praha, 1957. ESZ. = Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. ZAICZ GÁBOR. A magyar nyelv kézikönyvei 12. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2006. EWD. 2 = PFEIFER, WOLFGANG, Etymologisches Wörterbuch des Deutschen. Deutscher Taschenbuch Verlag, Berlin, 1995 2. EWUng. = Etymologisches Wörterbuch der ungarischen Sprache 1 2. Hrsg. BENKŐ, LORÁND. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993 1994. Fattyúny. = ZOLNAY VILMOS GEDÉNYI MIHÁLY, A régi Budapest a fattyúnyelvben. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 1996.
Nyelvtörténeti adatok 505 FAZAKAS ISTVÁN szerk. 1991. Jasszok, zsarók, cafkavágók. Életképek a vagányvilágból, ó- és új argószótár. Fekete Sas Kiadó, Budapest. FISHMAN, DAVID A. MAYERFELD, RENA FISHMAN, JOSHUA A. 1985. Am and Goy as Designations for Ethnicity in Selected Books of the Old Testament. = FISHMAN 1985: 15 38. FISHMAN, JOSHUA A. ed. 1968. Readings in the Sociology of Language. Mouton, The Hague Paris. FISHMAN, JOSHUA A. et al. 1985. The Rise and Fall of the Ethnic Revival. Contributions to the Sociology of Language. Mouton Publishers, Berlin New York Amsterdam. FISHMAN, JOSHUA A. 2003. A jiddis szociológiája. = SZITÁS 2003: 406 413. FKT. = RÁCZ SÁNDOR, Földeák és környéke tájszótára. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 168. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1984. FWB. = Frankfurter Wörterbuch. Hrsg. BRÜCKNER, WOLFGANG M. Waldemar Kramer, Frankfurt, 1971 1985. GALGÓCZI ÁBRAHÁM 1901. Zsidó közmondások. Magyar-Zsidó Szemle 18: 81 87. GANZFRIED, SLOMO 1988 [1934 1939]. A Sulchan Aruch kivonata 1 3. A szöveg mellett közölt magyar fordítással. Ford. Singer Leó. MIOK, Budapest. GDM. = Grove s Dictionary of Music and Musicians. Vol. IX (Vir Z, Appendices). Ed. BLOM, ERIC Macmillan and Co. Ltd., London New York, 1954. GEL 9. = LIDDELL, HENRY GEORGE SCOTT, ROBERT, A Greek English Lexicon. Clarendon Press, Oxford, 1996 9. GESENIUS Hebrew Grammar 2006. Edited and enlarged by E. KAUTZSCH. Translated by A. E. Cowley. Dover Publications, Mineola, New York. GIRTLER, ROLAND 1998. Rotwelsch. Die alte Sprache der Gauner, Dirnen und Vagabunden. Wien Köln Weimar. GOEBL, HANS et al. Hrsg. 1997. Kontaktlinguistik. Ein internationales Handbuch zeitgenössischer Forschung 2. Halbband. Walter de Gruyter, Berlin New York. GOLD, DAVID L. 1977. Dzhudezmo. Language Sciences 47: 14 16. GOLD, DAVID L. 1980. The Spanish, Portuguese and Hebrew Names for Yiddish and the Yiddish names for Hebrew. International Journal of the Sociology of Language 24: 29 42. GOLD, DAVID L. 1981a. Jewish Intralinguistics as a Field of Study. International Journal of the Sociology of Language 30: 31 46. GOLD, DAVID L. 1981b. Some Contact Problems in Yiddish Lexicology. Orbis 30: 197 213. GWB. = POLZER, WILHELM, Gaunerwörterbuch für den Kriminalpraktiker. Schweitzer, München Berlin Leipzig, 1922. GYÖRFFY ISTVÁN 1910. Tolvajszótár 1782-ből. Magyar Nyelvőr 39: 328 329. HALL, RICHARD MICHAEL RYAN HALL, BEATRICE 1969. Some Apparent Orthographic Inconsistencies in American Family Names of Yiddish Origin. Names 17: 250 262. HANGB. = VAN LEEUWEN-TURNOVCOVÁ, JIŘINA, Historisches Argot und neuer Gefängnisslang in Böhmen. Teil 1. Wörterbuch. Veröffentlichungen der Abteilung für slavische Sprachen und Literaturen des Osteuropa-Instituts (Slavisches Seminar) an der Freien Universität Berlin. Harrassowitz Verlag Wiesbaden in Kommission, Berlin, 1993. HARSHAW, BENJAMIN 1900. The meaning of Yiddish. University of California Press, Berkeley Los Angeles Oxford. HCL. = GESENIUS s Hebrew Chaldee Lexicon to the Old Testament Scriptures [1846]. Translated into English by Samuel P. Tregelles. WM. B. Eerdmans, Michigan, 1980. HED. = BEN-AVVA, DOV, Hebrew English / English Hebrew Dictionary. A Signet Book, New York, 1977. HEINLEIN ISTVÁN 1908. Egri tolvajnyelv a XIX-dik század elejéről. Magyar Nyelv 4: 268 269. HENDLER, MAXIMILIAN 1993. zamar nyj ein altrussisches hapax legomenon. Anzeiger für slavische Philologie 22: 97 103. HERBST-KRAUSZ ZORICA 1988. Régi zsidó ételek. Corvina Kiadó, Budapest.
506 Nyelvtörténeti adatok HERZOG, MARVIN I. RAVID, WITA WEINREICH, URIEL 1969. The Field of Yiddish. Studies in Language, Folklore, and Literature. 3. Mouton & Co., London The Hague Paris. HMKsz. = MOLLAY ERZSÉBET, Holland magyar kéziszótár. Grimm Kiadó, Szeged, 2002. HMM. = SIEWERT, KLAUS, Olf, bes, kimmel, dollar, hei Handwörterbuch der Münsterschen Masematte. Waxmann, Münster New York, 1993. HOFFMANN TAMÁS 1956. Zsivány-argot 1782-ből. Magyar Nyelv 52: 89 91. HORVÁTH MÁRIA 1978. Német elemek a 17. század magyar nyelvében. Akadémiai Kiadó, Budapest. HORVÁTH SÁNDOR 1914. Tájszók Diósjenőről. Magyar Nyelv 10: 43. HOWE, IRVING 2000. World of our fathers. The journey of the East European Jews to America and the life they found and made. Phoenix Press, London. HSED. = OREL, VLADIMIR E. STOLBOVA, OLGA V., Hamito-Semitic Etymological Dictionary. Materials for a Reconstruction. E. J. Brill, Leiden New York Köln, 1995. HUTTERER MIKLÓS 1963. Nyelvföldrajz és dialektológia. In: TELEGDI ZSIGMOND szerk., Általános Nyelvészeti Tanulmányok 1. Akadémiai Kiadó, Budapest. 143 159. HUTTERER MIKLÓS 1990 3. Die germanischen Sprachen. Akadémiai Kiadó, Budapest. HWB. = Hamburgisches Wörterbuch 1 5. Hrsg. HENNIG, BEATE MEIER, JÜRGEN RUGE, JÜRGEN Wachholtz Verlag, Neumünster, 1985 2004. IE. = GAMKRELIDZE, THOMAS V. IVANOV, VJAČESLAV V., Indo-European and the Indo-Europeans. English version by Johanna Nichols. Mouton de Gruyter, Berlin New York, 1995. IGNOTUS 1908. Zsargon. Nyugat 20: 247 256. ILDU. = KÜPPER, HEINZ, Illustriertes Lexikon der deutschen Umgangssprache 1 8. Klett, Stuttgart, 1982 1984. IMPLOM JÓZSEF 1957. Legrégibb tolvajnyelvi szójegyzékünk. Magyar Nyelv 53: 270 272. ISIDOR OF SEVILLA 1911. The Etymologies (or Origins). Edited by WALLACE MARTIN LINDSAY. Oxford University Press, Oxford. ISzKSz. 2 = BAKOS JÓZSEF, Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002 2. ISzSz. = TOLCSVAI NAGY GÁBOR, Idegen szavak szótára. A magyar nyelv kézikönyvtára. Osiris Kiadó, Budapest, 2007. JELISZTRATOV, VLAGYIMIR SZTANYISZLAVOVICS 1998. Szleng és kultúra. Ford. Fenyvesi István. Szlengkutatás 2. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. JiddWB. 2 = WOLF, SIEGMUND A., Jiddisches Wörterbuch. Wortschatz des deutschen Grundbestandes der jiddischen (jüdischdeutschen) Sprache mit Leseproben. Helmut Buske, Hamburg, 1993 2. JL. = HERLITZ, GEORG KIRSCHNER, BRUNO, Jüdisches Lexikon. Ein enzyklopädisches Handbuch des jüdischen Wissens in vier Bänden. Jüdischer Verlag, Berlin, 1927. JWB. = LÖTZSCH, RONALD, Jiddisches Wörterbuch. Dudenverlag, Mannheim Leipzig Wien Zürich, 1992. KATZ, DOVID 1985. Hebrew, Aramaic and the Rise of Yiddish. = FISHMAN 1985: 85 103. KATZ, DOVID 1996. A thousand years of Yiddish in the European arena. = Colloquiy on Yiddish culture. http://assembly.coe.int/documents/workingdocs/doc96/edoc7489ad.htm#thousand[-] %20years%20of%20Yiddish%20in%20the%20European%20arena (2011. 12. 17.) KATZ, DOVID 2004. Words on Fire. The Unfinished Story of Yiddish. Revised and Updated. Basic Books, New York. KATZ, DOVID 2008. Yiddish. = http://www.dovidkatz.net/dovid/pdflinguistics/2008_yiddish_yivo[-] _Encyclopedia.pdf (2011. 12. 17.) KERLER, DOV-BEN 1999. The Origins of Modern Literary Yiddish. Clarendon Press, Oxford. KIEFER, ULRIKE 1995. Gesprochenes Jiddisch. Textzeugen einer europäisch-jüdischen Kultur. Max Niemeyer Verlag, Tübingen. KING, ROBERT D. 2001. The Paradox of Creativity in Diaspora: The Yiddish Language and Yiddish Identity. Diaspora, Identity, and Language Communities 31: 213 229. KISS LAJOS 1958. Pinka. Magyar Nyelv 54: 116 117.
Nyelvtörténeti adatok 507 KISS LAJOS 1970. Hatvanhét szómagyarázat. Nyelvtudományi Értekezések 71. Akadémiai Kiadó, Budapest. KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL 1978. Betakarítás. Magyar Nyelvőr 102: 148 152. KOVALOVSZKY MIKLÓS szerk. 1978. Nyelvünk világa. Gondolat Kiadó, Budapest. KRIWACZEK, PAUL 2006. Yiddish Civilisation. The Rise and Fall of a Forgotten Nation. Phoenix, London. KROGH, STEFFEN 2001. Das Ostjiddische im Sprachkontakt. Deutsch im Spannungsfeld zwischen Semitisch und Slavisch. Beihefte zum Language and Culture Atlas of Ashkenazic Jewry. Band 3. Max Niemeyer Verlag, Tübingen. KUN LAJOS 1902. Zsidó közmondások. Magyar-Zsidó Szemle 19: 99 100. L. 2 = BAUMANN, HEINRICH, Londonismen (Slang und Cant). Langenscheidtsche Verlagsbuchhandlung, Berlin Schöneberg, 1902 2. LADÁNYI MÁRIA 2007. Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek. Tinta Könyvkiadó, Budapest. LANDMANN, SALCIA 1992 4. Jiddisch. Das Abenteuer einer Sprache. Ullstein Sachbuch, Frankfurt am Main Berlin. LICHTENBERG, JULIA 1995. Ethnonyme als Vergleichsobjekt. Namenkundliche Informationen 43: 88 101. LIELI MARIANN 1996. Szóalkotásmódok a finn szlengben. Szakdolgozat. Témavezető: Kis Tamás. KLTE, Debrecen. LMSz. 2 = CSORBA VIKTOR, Lengyel magyar szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985 2. LÖTZSCH, RONALD 1997. Jiddisch. = GOEBL et al. 1997: 1942 1961. LPGL. = MIKLOSICH, FRANZ, Lexicon paleosloveniсo graeco latinum. Emendatum auctum. Guilelmus Braumueller, Vindobonae [Wien], 1862 1865. MAJOR MIKLÓS 2002. Szilágynagyfalu. Száz Magyar Falu Könyvesháza, Budapest. MÁRTON GYULA 1969. A moldvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai. Nyelvtudományi Értekezések 66. Akadémiai Kiadó, Budapest. MASz. = KÖVECSES ZOLTÁN, Magyar angol szlengszótár. Aquila, [Debrecen,] 2006. MBSz. = SZABÓ EDINA, A magyar börtönszleng szótára. Szlengkutatás 5. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2008. MEYD. = WEINREICH, URIEL, Modern English Yiddish / Yiddish English Dictionary. YIVO Institute for Jewish Research, Schocken Books, New York, 1977. MKözm. = MARGALITS EDE, Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Kókai Lajos, Budapest, 1896. MKSz. 2 = KIS TAMÁS, A magyar katonai szleng szótára. Szlengkutatás 6. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2008 2. MMA. = BOROSS JÓZSEF SZŰTS LÁSZLÓ, Megszólal az alvilág A mai magyar argó kisszótára. Idegenforgalmi, Propaganda- és Kiadóvállalat, [Budapest,] 1990. MMSz. = KARA GYÖRGY, Mongol magyar szótár. Terebess Kiadó, Budapest, 1998. MSČS. = HUBÁČEK, JAROSLAV, Malý slovník českých slangů. Profil, Ostrava, 1988. MSz. = KÖVECSES ZOLTÁN, Magyar szlengszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998. MSzkt. = Magyar szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára. Főszerk. KISS GÁ- BOR. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1998. MSzt. = Magyar szólástár. Szólások, helyzetmondatok, közmondások értelmező és fogalomköri szótára. Főszerk. BÁRDOSI VILMOS. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003. MTolvSz. = SZIRMAY ISTVÁN, A magyar tolvajnyelv szótára. Béta Irodalmi Részvénytársaság, Budapest, 1924 MTSz. = JENŐ SÁNDOR VETŐ IMRE, A magyar tolvajnyelv és szótára. Budapest, 1900 MHWB. 37 = LEXER, MATTHIAS, Mittelhochdeutsches Taschenwörterbuch. S. Hirzel Verlag, Leipzig, 1986 37.
508 Nyelvtörténeti adatok MÜLLER-OTT, DOROTHEA 1965. Slavische Elemente in der neuhebräischen Wortbildung. Wiener Slawistisches Jahrbuch 12: 60 66. NÁDASDY ÁDÁM 2000. A walesi bárdok tréfás jiddis fordítása. 2000 9 (10): 46 60. [Második közlése: Manherz, Karl Hrsg., Gedenktagung zu Ehren von Claus Jürgen Hutterer und Karl Mollay am 24. November 2000. Budapester Beiträge zur Germanistik. Univ. Budapestinensis de Eötvös nom. Facult. Philosophiae, Budapest. 88 107.] NÁDASDY ÁDÁM 2003. A mélységek mélyén: a jiddis. In: UŐ, Ízlések és szabályok. Írások nyelvről, nyelvészetről 1990 2002. Magvető, Budapest. 112 123. NSWB. = RICHTER, GISELA, Nordsiebenbürgisch-Sächsisches Wörterbuch. Böhlau Verlag, Köln Weimar Wien, 1986 1990. NYIRKOS ISTVÁN 1993. Az inetimologikus magánhangzók a magyarban. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Debrecen. ODMS. = AYTO, JOHN SIMPSON, JOHN, Oxford Dictionary of Modern Slang. Oxford University Press, Oxford New York, 2001. OED. 2 = The Oxford English Dictionary. Ed. SIMPSON, JOHN A. WEINER, EDMUND S. C. Clarendon Press, Oxford, 1989. OIŞTEANU, ANDREI 2005. A képzeletbeli zsidó a román (és a kelet-közép-európai) kultúrában. Imagológiai tanulmány. Ford. Hadházy Zsuzsa. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár. OMSz. = FENYVESI ISTVÁN, Orosz magyar és magyar orosz szlengszótár. Syca Kiadó, Budapest, 2001. OrmSz. = KISS GÉZA, Ormánysági szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1952. OSzólKm. = SZEMERKÉNYI ÁGNES, Szólások és közmondások. Osiris Kiadó, Budapest, 2009. OTED. 3 = ALDERSON, ANTHONY D. IZ, FAHIR, The Oxford Turkish English Dictionary. OUP, Oxford, 1985 3. ÖWB. 39 = Österreichisches Wörterbuch. Öbvhpt, Wien, 2005 39. PAP MÁRIA SZÉPE GYÖRGY szerk. 1975. Társadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások. Gondolat Kiadó, Budapest. PIIRAINEN, ELISABETH 1999. Den Zossen is mekétts. Der sondersprachliche Anteil an der Lexik der westmünsterländischen Mundart. = SIEWERT WEILAND Hrsg. 1999: 21 40. PJSz. = KABDEBÓ OSZKÁR, Pesti jassz-szótár. Török Ignác, Mezőtur, 1917. PLOTKIN, VULF 2001. Über die Rolle von genetischen, arealen und ethnokulturellen Faktoren in Entstehung und Evolution des Jiddischen. EliS_e [e'li:zə] Essener Linguistische Skripte elektronisch. Heft 1 (2) 55 66. פּריבלודע, אװרא ם 1987. צו דער געשיכטע פון ײ דישע פאמיליע נעמען. ביבליא טעק פון "סא װעטיש = 1987 PRIBLUDE הײמלאנד" 78) 6.( פארלאג סאװעטסקי פּיסאטעל", מא סקװע. [priblude, avrom 1987. tsu der geshikhte fun yidishe familie-nemen. bibliotek fun sovetish heymland. beylage tsum num. 6 (78). farlag sovetski pisatel, moskve] PWB. = CHRISTMANN, ERNST, Pfälzisches Wörterbuch. Bearb. VON JULIUS KRÄMER. Steiner Verlag, Wiesbaden Stuttgart, 1965 1997. RABIN, CHAIM 1970. Hebrew. = SEBEOK 1970: 304 346. RAJ TAMÁS 1999. 100 + 1 jiddis szó. Zsidóságismeret új megközelítésben. Makkabi Kiadó, Budapest. REJZEK, JIŘÍ 2001. Český etymologický slovník. Leda, Praha. RODE, ZVONKO R. 1976. The Origin of Jewish Family Names. Names 24: 165 179. ROSTEN, LEO 1983. The Joys of Yiddish. Penguin Books, Harmondsworth. ROSTEN, LEO 2006 2. Jiddisch. Eine kleine Enzyklopädie. Übersetzung und deutsche Bearbeitung von LUTZ-W. WOLFF. Taschenbuch Verlag, München. ROTHSTEIN, ROBERT A. 1994. Makarónske ľudové piesne: jidiš slovenský príklad v slovanskom a jidiš kontexte. Ročník 42: 296 303.
Nyelvtörténeti adatok 509 RSz. = BURGET LAJOS, Retró szótár. Korfestő szavak a második világháborútól a rendszerváltásig. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2008. RWB. = Rheinisches Wörterbuch 1 9. Hrsg. MEISEN, KARL. Erika Klopp Verlag, Berlin, 1958 1971. SAFS. = FRONEK, JOSEF MOKRÁŇ, PAVEL, Slovensko anglický frazeologický slovník. Veľký výber slovných spojení Slovak English Dictionary of Idioms. Comprehensive coverage of word combinations. Nová práca, Bratislava, 2003. SALMEN, WALTER 2000. A klezmer zene és eredete. Ford. Aradi László Mesés Péter Szaszovszky József Reviczky Béla. Athenaeum Kiadó Rózsavölgyi és Társa, Budapest. SCHRAM FERENC 1962. Egy 1775-i tolvajnyelvi szójegyzék. Magyar Nyelv 58: 107 109. SCHREINER MÁRTON 1889. Izraelita és zsidó. Magyar-Zsidó Szemle 9: 513 516. SCHWARTZ ELEMÉR 1930 1931. A pozsonyi jiddis hangtana. Egyetemes Philológiai Közlöny 54: 247 251, 55: 33 41. SE. = SPEARS, RICHARD A., Slang and Euphemisms. A dictionary of oaths, curses, insults, sexual slang and metaphor, racial slurs, drug talk, homosexual lingo, and related matters. Jonathan David Publishers, Inc., New York, 1981. SEBEOK, THOMAS ALBERT ed. 1970. Current Trends in Linguistics 6. Linguistics in South West Asia and North Africa. Mouton, The Hague Paris. SEBEOK, THOMAS ALBERT ed. 1972. Current Trends in Linguistics 9. Linguistics in Western Europe. Mouton, The Hague. SIEWERT, KLAUS WEILAND, THORSTEN Hrsg. 1999. Aspekte und Ergebnisse der Sondersprachenforschung. II. Internationales Symposion. 28. bis 31. Mai 1997 in Brüssel. Sondersprachenforschung 4. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden. SIMAI ÖDÖN 1903. A magyar tolvajnyelv legelső gyűjteménye. Magyar Nyelvőr 32: 399 401. SIMON, BETTINA 1993 2. Jiddische Sprachgeschichte. Jüdischer Verlag, Frankfurt. SLOBIN, MARK 1984. Klezmer Music: An American Ethnic Genre. Yearbook for Traditional Music 16: 34 41. SMKsz. = DOROGMAN GYÖRGY, Spanyol magyar kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. SOED. 3 = The Shorter Oxford English Dictionary on Historical Principles 1 2. Ed. ONIONS, CHAR LES TALBUT. Clarendon Press, Oxford, 1990 3. SOMOGYI BÉLA 1990. A magyar kártyanyelv szókincse. Nyelvtudományi Értekezések 131. Akadémiai Kiadó, Budapest. SPITZER, LEO 1968 2. Essays in historical semantics. Russel and Russel, New York. ספּיװאק,חײםיהואש,ש.בלומגארטען 1911.אידישװערטערבּוך.פערלאגיהואש,ניויא רק. = 1911. SPIVAK BLUMGARTEN [spivak, kheym ihoash (sh. blumgarten) 1911. idish verterbukh. farlag ihoash, niu york] SPOLSKY, BERNARD 1983. Triglossia and literacy in Jewish Palestine of the first century. International Journal of the Sociology of Language 42: 95 109. SRDJV. = Sprichwörter und Redensarten deutsch-jüdischer Vorzeit. Hrsg. TENDLAU, ABRAHAM. Manutius Verlag, Heidelberg, 1993. SSS. = HOCHEL, BRAŇO, Slovník slovenského slangu. HEVI, Bratislava, 1993. STEINMETZ, SOL 1986. Yiddish and English. A Century of Yiddish in America. The University of Alabama Press, Alabama. SW. = UNGER, THEODOR, Steirisches Wortschatz als Ergänzung zu Schmellers Bayerischem Wörterbuch. Leuschner und Lubensky s Universitäts-Bucchandlung, Graz, 1903. SWB. = FISCHER, HERMANN, Schwäbisches Wörterbuch 5. Verlag der H. Laupp schen Buchhandlung, Tübingen, 1920. די סא װעטישע ייִדישע א רטא גראפיע 1932. מעלוכע פארלאג פאר דיִ נאציא נאלע מיִנדערהײטן פון או רר,כארקא װ = Syo. [di sovetishe yidishe ortografie 1932. melukhe-farlag for di natsionale minderheytn fun קיעװ. au rr, kharkov kiev] SZABOLCSI BENCE 1999. Zsidó kultúra és zenetörténet. Osiris Kiadó MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest.
510 Nyelvtörténeti adatok SzegSz. = BÁLINT SÁNDOR, Szegedi szótár 1 2. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957. SZITÁS ERZSÉBET és mások szerk. 2003. Az askenázi kultúra ezer éve. Fordította Benda Kálmán és mások. Kalligram, Pozsony. SzlavSz. 2 = PENAVIN OLGA, Szlavóniai (kórógyi) szótár. Nap Kiadó, Budapest, 2000 2. TÁBORI KORNÉL SZÉKELY VLADIMIR 1908. A tolvajnép titkai (A bűnös Budapest ciklus folytatása). A Nap Ujságvállalat Nyomdája, Budapest. TANKÓ MÁRIA 2003. Gyimes-völgyi népi gyógyászat. Európai Folklór Intézet L Harmattan, Budapest. TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1 3. Főszerk. BENKŐ LORÁND. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967 1976. TI. = SCHÖPF, JOHANN BAPTIST, Tirolisches Idiotikon. Martin Sändig, Wiesbaden, 1968. Tolv. = NAGY PÁL, Tolvaj-nyelv (mely Európa legnagyobb részében nem csak a tolvajok, hanem az orgazdák és hozzátartozóik által is használtatik). A. F. Thiele és mások után németből magyarra forditotta Nagy Pál főv. állam-rendőrségi polgári biztos. Nyomatott Czéh Sándor özvegyénél, Győr, 1882. TolvSz. = KÁLNAY GYULA BENKES JÁNOS, A tolvajnyelv szótára. Nagykanizsa, 1926. TSz. = A tolvajnyelv szótára. Melléklet az Államrendőrség 44-ik rendkívüli számához. Budapesti Államrendőrség Főkapitányságának Bűnügyi Osztálya, Budapest, 1911. TURNIANSKY, CHAVA 2003. A zsidó nyelvek a hagyományos askenázi világban. = SZITÁS 2003: 399 405. T. V. [TOLNAI VILMOS] 1917. Smoncza. Magyar Nyelv 13: 55. ÚGMSz. = VARGA ZSIGMOND J., Újszövetségi görög magyar szótár az Újszövetség irataihoz. Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1992. UŁASZYN, HENRYK 1951. Język złodziejski. La langue des voleurs. Łódzkie Towarzystwo Naukowe, Łódź. ÚMTsz. = Új magyar tájszótár 1 5. Főszerk. B. LŐRINCZY ÉVA. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2010. VADÁSZ EDE 1906. Zsidó szokások, közmondások és szólamok. Magyar-Zsidó Szemle 23: 162 171. VADÁSZ EDE 1908. Zsidó szólamok. Magyar-Zsidó Szemle 25: 171 173. VČAS. = FRONEK, JOSEF, Velký česko anglický slovník. Leda, Praha, 2000. VERSCHIK, ANNA 2000a. Estonian Yiddish and its Contacts with Coterritorial Languages. Dissertationes linguisticae Universitatis Tartuensis 1. Tartu University Press, Tartu. VERSCHIK, ANNA 2000b. Mõnda baltisaksa ja jidiši kontaktidest. = VERSCHIK 2000a: 1 18. [A cikkgyűjtemény megőrizte a kimásolt tanulmányok eredeti oldalszámozását. A 4. cikk.] VULETIĆ, NIKOLA 2006. Židovskošpanjolski prije izgona 1492. godine. Suvremena lingvistika 61: 69 79. WACHAL, ROBERT S. 2002. Taboo or not taboo: that is the question. American Speech 77: 195 206. WALLET, BART B. 2006. End of the Jargon-Scandal : The Decline and Fall of Yiddish in the Netherlands (1796 1886). Jewish History 20: 333 348. WBJL. = STERN, HEIDI, Wörterbuch zum jiddischen Lehnwortschatz in den deutschen Dialekten. Lexicographia. Series Maior 102. Max Niemeyer Verlag, Tübingen, 2000. WBÖ. = Wörterbuch der bairischen Mundarten in Österreich 1 5. Hrsg. Institut für Österreichische Dialekt- und Namenlexika. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien, 1970 2009. WBWM. = HORNUNG, MARIA, Wörterbuch der Wiener Mundart. Pädagogischer Verlag, Wien, 1998. WEHLE, PETER 1981 3. Die Wiener Gaunersprache. Eine stark aufgelockerte Dissertation. Wiener Themen. Jugend und Volk, Wien München. WEILAND, THORSTEN 1999. Fuckern, jaunen, schmalmachen. Zu Vorkommen und Funktion von Musikwörtern in Rotwelsch-Dialekten. = SIEWERT WEILAND 1999: 92 110. WEINREICH, MAX 1959. History of the Yiddish Language: The Problems and Their Implications. Proceedings of the American Philological Society 103: 563 570. WEINREICH, MAX 1968. Yidishkayt and Yiddish: On the Impact of Religion on Language in Ashkenazic Jewry. = FISHMAN 1968: 382 413. WEINREICH, MAX 1975. A jiddis kialakulása és változása az askenázi zsidóság körében. Ford. Bollobás Enikő. = PAP SZÉPE 1975: 209 251.
Nyelvtörténeti adatok 511 WEINREICH, MAX 2008. History of the Yiddish Language 1 2. Yale University Press, New Haven London. WEX, MICHAEL 2006. Born to Kvetch. Yiddish Language and Culture in All of Its Moods. Harper Perennial, New York London Toronto Sydney. WEXLER, PAUL 2006a. A German-Slavic Bilingual Unknowingly Knows Yiddish and Modern Hebrew Quite Well: Why and What? = WEXLER 2006c: 740 779. WEXLER, PAUL 2006b. Hebräische und aramäische Elemente in den slavischen Sprachen: Wege, Chronologien und Diffusionsgebiete. Zeitschrift für slavische Philologie 43: 229 279. = WEXLER 2006C: 217 263. WEXLER, PAUL 2006c. Jewish and Non-Jewish Creators of Jewish Languages with special attention to Judaized Arabic, Chinese, German, Greek, Persian, Portuguese, Slavic (Modern Hebrew / Yiddish), Spanish, and Karaite, and Semitic Hebrew/Ladino. Otto Harrassowitz Gmbh & CO KG, Wiesbaden. WEXLER, PAUL 2006d. Slavic influence in the grammatical functions of three Yiddish verbal prefixes. = WEXLER 2006c: 603 613. WEXLER, PAUL 2006e. The Term Sabbath Food : A Challenge for Jewish Interlinguistics (Yiddish čolnt, šalet = Moroccan Yahudic sxīna versus Judezmo adefina, adafina = Algerian, Tunisian Yahudic dfīna = Iraqi Yahudic t(ə)bīt = (?) Yemenite Yahudic kubânäh, gilläh). = Wexler 2006c: 98 105. WIENER, LEO 1894. The Judaeo-German Element in the German Language. The American Journal of Philology 15: 329 347. WIENER, LEO 1898. Das jüdische Element im Polnischen. Archiv für slavische Philologie 23: 620 624. WJS. = BERANEK, FRANZ J., Westjiddischer Sprachatlas. N. G. Elwert Verlag, Marburg, 1965. WORRELL, WILLIAM HOYT 1948. Notes on the Arabic Names of Certain Musical Instruments. Journal of the American Oriental Society 68: 66 68. WR. 2 = WOLF, SIEGMUND A., Deutsche Gaunersprache. Wörterbuch des Rotwelschen. Helmut Buske Verlag, Hamburg, 1993 2. YEHD. 2 = HARKAVY, ALEXANDER, Yiddish English Hebrew Dictionary. YIVO Institute for Jewish Research, Schocken Books, New York, 1988 2. YOFFIE, LEAH RACHEL 1920. Yiddish Proverbs, Sayings, etc., in St. Louis, Mo. The Journal of American Folklore 33 (128) 134 165. YPP. = SITARZ, MAGDALENA, Yiddish and Polish Proverbs. Contrastive Analysis Against Cultural Background. Rozprawy wydziału filologicznego 73. Nakładem Polskiej Akademii Umiejętności, Kraków, 2000. ZsBudapest = A zsidó Budapest 1 2. Szerk. KOMORÓCZY GÉZA. Városháza MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest, 1995. ZsHL. = JÓLESZ KÁROLY, Zsidó hitéleti lexikon. Korona GT, Budapest, 1987. Zsivány Szavak = http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/regi/zsivanyny_1776.pdf (2011. 12. 17.) ZsKözm. = NAGY IMRE, Zsidó közmondások. Jiddis és magyar nyelven. Az Ojság kiadása, Budapest, 1935. ZsL. = UJVÁRI PÉTER, Zsidó lexikon. A Zsidó Lexikon kiadása, Budapest, 1929. БЕРЕГОВСКИЙ, МОЙСЕЙ ЯКОВЛЕВИЧ 1987. Еврейская народная инструментальная музыка. Советский композитор, Москва. БCPЖ. = МОКИЕНКО, ВАЛЕРИЙ МИХАЙЛОВИЧ НИКИТИНА, ТАТЬЯНА ГЕННАДЬЕВНА, Большой словарь русского жаргона. Норинт, Санкт-Петербург, 2000. ДЬЯЧОК, МИХАИЛ ТИМОФЕЕВИЧ 2011. Пацан: слово и понятие. Политическая лингвистика. http://www.philology.ru/linguistics2/dyachok-07.htm (2011. 12. 17.) EPC. = РОХКИНД, СОФЬЯ Р. ШКЛЯР, Г. З., Еврейско русский словарь. Издательство Академии наук БССР, Минск, 1940.
512 Nyelvtörténeti adatok ЖИРМУНСКИЙ, ВИКТОР МАКСИМОВИЧ 1938. Национальный язык и социальные диалекты. Художественная литература, Ленинград. МАЙЗЕЛЬ, СОЛОМОН СЕРГЕЕВИЧ 1983. Пути развития корневого фонда семитских языков. Наука, Москва. МСРЯ. = СРЕЗНЕВСКИЙ, ИЗМАИЛ ИВАНОВИЧ, Материалы для словаря русского языка. Т. 1 3. Императорская академия наук, Санкт-Петербург, 1893 1912. ПРИБЛУДА, АВРОМ СОЛОМОНОВИЧ 1978. Еврейская антропонимика и её особенности. Onomastica 23: 257 271. РEC. = Русско еврейский словарь. Oбщ. ред. ШАПИРО, МОЙСЕЙ АЛЬТЕРОВИЧ. Русский язык, Москва, 1984. TCHЛ. = КВЕСЕЛЕВИЧ, ДМИТРИЙ ИВАНОВИЧ, Толковый словарь ненормативной лексики русского языка. Астрель АСТ, Москва, 2003. ЭСРЯ. 2 = ФАСМЕР, МАКС, Этимологический словарь русского языка 1 4. Прогресс, Москва, 1986 1987 2. BALÁZSI JÓZSEF ATTILA Jugra Állami Egyetem, Hanti-Manszijszk Számunk szerzői DR. BALÁZS GÉZA, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Mai Magyar Nyelvi Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, balazs.geza@gmail.com BA- LÁZSI JÓZSEF ATTILA, Jugra Állami Egyetem, Hanti-Manszijszk, bajoat@gmail.com DR. FARKAS TAMÁS, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, farkas.tamas@btk.elte.hu DR. FORGÁCS TAMÁS, Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem u. 2., forgacs@hung.u-szeged.hu DR. HORVÁTH LÁSZLÓ, MTA Nyelvtudományi Intézet, 1068 Budapest, Benczúr u. 33., horvath.laszlo@nytud.mta.hu DR. A. JÁSZÓ ANNA, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Mai Magyar Nyelvi Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, adamiktamasne@t-online.hu DR. KEMÉNY GÁBOR, MTA Nyelvtudományi Intézet, 1068 Budapest, Benczúr u. 33., kemeny.gabor2@yahoo.com DR. KISS JENŐ, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, kiss.jeno@btk.elte.hu DR. MÁLNÁSI FERENC, Brassai Sámuel Elméleti Líceum, 400124. Cluj-Kolozsvár. Bd. 21. Dec. nr. 9., malnasi40@freemail.hu DR. PÁTROVICS PÉTER, Szláv és Balti Filológiai Intézet, Lengyel Filológiai Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D, patrovics. peter@btk.elte.hu DR. SINKOVICS BALÁZS, Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet, Magyar Nyelvészeti Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem u. 2., sinkov@hung.u-szeged.hu DR. SZATHMÁRI ISTVÁN, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Mai Magyar Nyelvi Tanszék,1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A. iszathmari@t-online.hu DR. SZENTGYÖRGYI RUDOLF, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, szentgyorgyi.rudolf@btk.elte.hu VARGA MÓNIKA, ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola, MTA Nyelvtudományi Intézet, 1068 Budapest, Benczúr u. 33., queeniemoni@gmail.com DR. C. VLADÁR ZSUZSA, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D, vladar.zsuzsa@btk.elte.hu.